A szezon elején egyszer vetettünk már egy pillantást az öt európai élbajnokság leghatékonyabb játékosaira, most a ligák hajrájához közeledve talán nem haszontalan újra szétnéznünk, kik tűnnek az egyes statisztikai kategóriákban a legmagabiztosabbaknak.
Azt azonban most is hangsúlyoznunk kell, hogy az alábbi szemezgetést egyfajta játéknak kell tekintenünk, hiszen egyrészt a játékosok teljesítményének hatékonysági mutatói (akárcsak a góllövőlisták és egyéb statisztikák esetében) nagyban függnek csapatuk taktikájától és nagyon gyakran a társak vagy épp az ellenfelek teljesítményétől is, másrészt pedig a labdarúgók teljesítményének egy-egy statisztikai mutatója csak játékuk egyetlen aspektusára koncentrál, így teljes képet nem adhat. Vesézgetésünk ugyanakkor arra továbbra is jó lehet, hogy néhány részlettel gazdagítsa az összképet, így akár megalapozottabb értékelést is lehetővé tegyen.
Védések
Azt a feltételezést továbbra is fenntarthatjuk, hogy a kapusok teljesítménye függ talán a legnagyobb mértékben a csapatok játékától, illetve eredményeinket kétségesebbé teszi, hogy valamelyik xG-szisztéma szélesebb körben való elterjedése és használata nélkül a lövések minőségével sem tudunk továbbra sem számolni. Amit tehetünk, az az, hogy más oldalak helyett a squawka.com statisztikáira támaszkodunk, melyek legalább a könnyebben fogott labdákat kiszűrik a hárított lövések közül.
Ennek alapján a leghatékonyabb kapus a Paris Saint-Germain német hálóőre, Kevin Trapp, aki a kapujára tartó 68 veszélyesebb lövés közül 53-at, vagyis 77,9%-ot hárított. Egyébként még csak azt sem állíthatjuk, hogy a francia bajnokságban a gyengébb ellenfelek miatt produkálhatott Trapp ilyen produkciót, ugyanis például mintánkat a BL-re is kibővítve még mindig ő bizonyul a leghatékonyabb portásnak, hiszen így összesen 97 lövés 81,4%-ának a hatástalanítása lenne a mérlege.
Az öt európai élbajnokságnál maradva a második helyen a Barcelonának a ligára specializált chilei hálóőre, Claudio Bravo áll, a harmadik pedig szintén egy a spanyol bajnokságban szereplő kapus, Jaume Domenech a Valenciából. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a vizsgált ligákban a legtöbb kapott gól nélküli meccsel, szám szerint 19-cel Jan Oblak rendelkezik, akkor megállapíthatjuk, hogy a La Liga nem szenved hiányt jó kapusokban, így a novemberben még európai első Navas ott jelenleg csak negyedik (az öt liga kapusait tekintve hetedik).
Az talán nem jelent meglepetést, hogy az eddig említetteken kívül Vincent Enyeama és Gianluigi Buffon rendelkezik még 75% feletti teljesítménnyel, az talán már érdekesebb, hogy Olaszországban a második leghatékonyabb hálóőr Samir Handanovicot egy hajszállal megelőzve a februárban mindössze tizenhetedik születésnapját ünneplő Gianluigi Donnarumma.
Angliában és Németországban mindeközben kevésbé hatékonyak a kapusok (avagy kevesebb esélyt hagynak nekik a támadók), ugyanis a liga legjobbjainak számító portások is 72% alatt maradnak, így a vizsgált mezőnyben a legtöbb védést bemutató Ron-Robert Zieler is, bár azt meg kell jegyeznünk, hogy a 155 lövés 70%-ának hárítása nem rossz teljesítmény.
Fejpárbajok
A fejpárbajaikat legnagyobb arányban megnyerő játékosok között továbbra is a védők vannak fölényben, mégpedig nem csak azért, mert például a középhátvédeknek szinte legalapvetőbb feladatuk a beívelések hatástalanítása (a kivételektől eltekintve persze), hanem azért is, mert nagyon gyakran a felívelt labdákra jobb pozícióból és szemből indulhatnak.
Ennek megfelelően a Bundesliga sereghajtójának, a Hannovernek a brazil középhátvédje, Marcelo vívja meg a legsikeresebben a fejpárbajait, hiszen 125 légipárharcából 95-ben diadalmaskodott, ami 76%-os hatékonyságot jelent. A nyáron a Schalkéból a Liverpoolba távozó Joël Matip a második, a harmadik helyezett pedig a holland Virgil van Dijk a Southamptonból. A Serie A legjobban fejelő játékosa, Kostas Manolas a negyedik, és nála talán külön érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi alig 63,5%-os hatékonyságról fejlődött kifejezetten jelentőset idén 73,6%-ra.
Talán értelmezhetjük a La Liga kevésbé fizikális jellegének egy jegyeként, hogy a spanyol bajnokságban a vizsgált játékosok közül senki sem ért el 70%-ot (bár azt talán megjegyezhetjük zárójelben, hogy a Malaga brazil védője, Weligton 77,8%-os teljesítménye csupán azért maradt le listánkról, mert eddig a meghúzott 100-as határunknál eggyel kevesebb, 99 fejpárbajban vett részt).
Szerelések
A kockázatosabb szerelések általában jóval kevésbé tartoznak a középhátvédek feladatköréhez, mint inkább a kaputól távolabbi helyeken a szélsőhátvédek és a védekező középpályások repertoárjába. A hatékonysági mutatókat itt is árnyalja, hogy egy-egy közbelépésnek adott esetben nem is feltétlenül a labdaszerzés, hanem egyszerűen az ellenfél támadásának a lelassítása vagy megállítása a célja akár szabálytalanság árán is. A whoscored.com oldal ennek megfelelően például a szabálytalanságokkal végződő kísérleteket nem is sorolja a sikertelen szerelések közé. Mivel azonban így meglehetősen sok 100% körüli teljesítményt kapnánk, így az eredményeknél az összes belépőből vesszük a labdaszerzéssel záruló szerelések arányát (a megelőző labdaszerzésekét tehát nem, hiszen ott nem egy belépő eredményezi a labdaszerzést), mint ahogy azt egyébként az említett oldal maga is megteszi egy nemrégiben megjelent elemzésében.
Bármelyik módszert választanánk egyébként, mindenképpen nagyon előkelő helyen végezne az Atlético brazil balbekkje, Filipe Luís, hiszen a tágabb értelmezés szerint is belépőinek 72,2%-a végződik labdaszerzéssel, mégpedig mindezt meglehetősen nagy mennyiségben, 104 sikeres szereléssel. A 70%-ot rajta kívül még két másik szélső hátvéd, a Lyonból Christophe Jallet és a Liverpoolból Nathaniel Clyne érik el. A negyedik helyezett Moussa Dembélé egyébként az egyetlen, aki a szerelési kísérletek szűkebb értelmezése szerint megelőzné Filipe Luíst, mégpedig 93%-os teljesítménnyel (!), ha azonban a meglehetősen sok, 39 szabálytalanságát is figyelembe vesszük, akkor már „csak” közbelépései 66,9%-át tekinthetjük sikeres labdaszerzésnek.
Ebben a kategóriában az olasz bajnokság és még inkább a Bundesliga játékosai között nem találunk olyanokat, akik kiemelkedő hatékonyságot produkálnának, hiszen a Serie A legjobb szerelője az albán Elsaid Hysaj 60,2%-kal, Németországban pedig Jannik Vestergaard 55,9%-os sikeressége elég lehet az elsőséghez.
Cselek
A cselezési hatékonyság vizsgálata hozta talán a legmeglepőbb eredményeket, hiszen hiába vezeti az összes sikeres cselek listáját Neymar (115), Wilfried Zaha (106) és Hatem Ben Arfa (109) előtt, ha megnézzük, hány sikertelen kísérlet párosul ezekhez a cselekhez, akkor azt láthatjuk, hogy Zaha például csaknem annyiszor eladja a labdát, mint ahányszor átjátszik egy-egy védőt (50,9%-os hatékonyság).
Így aztán a hatékonysági lista élén egy igazi meglepetésember, a lengyel Piotr Zielinski áll az Empoliból, aki 104-szer próbálkozott meg túljutni az ellenfelek egy-egy játékosán, és ezek közül 75 alkalommal sikerrel is járt. A cselezési hatékonyságban a második a Rennes idén berobban ifjú üdvöskéje, Ousmane Dembélé, aki 18 éves létére nem kevesebb, mint 83 alkalommal jutott túl a védőkön alig 117 kísérletből. A Premier League cselgépei közül a Chelsea brazilja, Willian a leghatékonyabb, de egyébként csapattársa, Émile Hazard is felfér a bajnokság idevágó dobogójára.
A Barcelonában Neymarnál hatékonyabb Lionel Messit még Seko Fofana, Sofiane Boufal és Giacomo Bonaventura is megelőzi, és Spanyolországban az ötszörös aranylabdáson kívül senki nem éri el a 60%-os hatékonyságot, viszont a szereléseknél kiemelkedő Filipe Luís felfér kis táblánkon a negyedik helyre.
A bajnokságok összevetésében megint csak azt láthatjuk, hogy a Bundesligában lehet a legalacsonyabb hatékonysággal ligaelsőnek lenni (avagy a legjobbak a védekező játékosok), hiszen a guineai Ibrahima Traoré 62,9%-kal számít a Bundesliga legjobbjának, bár rajta kívül Eric Maxim Choupo-Moting is 60% feletti hatékonysággal áll.
Lövések
A lövési hatékonyságnál is megemlíthetjük, hogy a lövőhelyzetek egyfajta minőségi értékelésének híján egyelőre kizárólag a mennyiségi adatokra tudunk támaszkodni, vagyis azt vizsgálhatjuk meg, egy-egy játékos összes lövési kísérletének (legyen az akár blokkolt lövés) mekkora hányadából született gól. Itt akár külön is hangsúlyozhatjuk, hogy ez persze a támadók tevékenységének csak egyetlen aspektusát jelenti, a hatékonyság egyéb vetületei mellett játékuk teljes körű értékeléséhez nyilván számos más összetevőt is figyelembe kellene venni akár a védekezésben való besegítéstől az előkészítésen át az üres területekbe mozgással a védők figyelmének megosztásáig.
Az öt európai élbajnokságban a legjobb conversion rate-tel a mexikói Javier „Chicharito” Hernández rendelkezik, aki 53 kísérletből 14-szer zörgette meg az ellenfelek hálóját, de Karim Benzema és Carlos Bacca minden negyedik lövése is góllal végződött. A 25%-os lövési hatékonyságtól alig marad el még három támadó a spanyol bajnokságból, mégpedig Luis Suárez, Gareth Bale és Antoine Griezmann is.
A legnagyobb meglepetés talán a Sunderland rutinos csatárának Jermaine Defoe-nak a vezetőhelye lehet a Premier League-ben, aki 21,8%-os hatékonyságával a Leicester Mahrez-Vardy csatárduóját is megelőzi.
