Már az előző szezonban is jelentkeztünk novemberben és a szezon végén is az öt európai élbajnokság különböző szempontból a leghatékonyabbnak tekinthető játékosairól készült összeállítással, így most a 2016/17-es szezon harmadához közeledve is vethetünk egy pillantást az eféle statisztikákra. Az opta adatait feldolgozó különböző oldalak mindenki által egyszerűen elérhető listákat biztosítanak számos mennyiségi adatról, így emitt elsősorban inkább újra a hatékonysági mutatókra koncentrálunk. Akárcsak egy éve, most is várható persze, hogy a jelenlegi magas hatkékonysági adatok a szezon előrehaladtával és a kísérletek számának növekedésével majd természetszerűleg visszább esnek, de az ebben a szakaszban is különös jelenség, hogy a hat itt vizsgált kategóriánk közül jelenleg ötben a francia élvonal játékosai közül kerültek ki a leghatékonyabbak, ami csak részben magyarázható a bajnokság visszafogottabb tempójával, árulkodó lehet ugyanakkor, hogy a hatodik szempont szerint is egy volt Ligue 1-játékos áll az első helyen.
(az egyes statisztikákkal kapcsolatos módszertani bizonytalanságokra korábban kitértünk, most azonban csak indokolt esetben kerülnek majd említésre)
Védések
A védések vizsgálatánál ezúttal a whoscored.com minden egyes kaput találó lövést figyelembe vevő statisztikái helyett a squawka.com adatait használtuk, melyek a könnyen fogott lövéseket kiszűrik a mentések kategóriájából. Az így kapott eredmények alapján eddig a Bordeaux hálóőre, Cédric Carasso hárította a leghatékonyabban az ellenfelek lövéseit, hiszen 33 veszélyesebb löketből 27-et hatástalanított (81,8%). Mögötte is egy francia kapus, a Ligue 1 éllovasának, az OGC Nice-nek ifjú hálóőre, Yoan Cardinale áll 81,0%-kal. A francia portások jó helyezése voltaképpen azt figyelembe véve nem meglepetés, hogy már az előző szezonban is egy Ligue 1 portás, Kevin Trapp végzett ebben a kategóriában az élen, a PSG német légiósa azonban az Emery-érában idén csak öt bajnokin védett és akkor sem túl kimagasló hatékonysággal (9/13=69,2%).
A tavalyi második, Claudio Bravo még gyengébb mutatóval rendelkezik a Manchester City mezében (15/24=62,5%), így az angol Premier League leghatékonyabb kapusa jelenleg egy újabb francia portás: Hugo Lloris, akit a Burnley kapujában rengeteget foglalkoztatott Tom Heaton követ, hiszen az újonc csapat 3 percnyi angol válogatottsággal is büszkélkedő kapusa hiába kapott már 15 gólt, mindeközben 43 veszélyesebb lövést is hárított.
Az öt élbajnokság legtöbb mentése azonban nem az ő nevéhez, hanem az olasz élvonalban debütáns Crotone veterán kapusának, Alex Cordaznak a nevéhez fűződik, aki 47 lövést hárított 68-ból (69,1%), hatékonysága azonban nem emeli a Serie A legjobbjai közé. Az olasz bajnokságban ugyanis a meglepetéscsapat Atalanta albán légiósa, Etrit Berisha nyújtja eddig a legkimagaslóbb teljesítményt (80,0%), mögötte pedig Lukasz Skorupski és a Bolognába Mirante sérülése miatt bekerülő Angelo Da Costa következnek. A tavalyi itáliai dobogósok közül Gianluigi Donnarumma és Samir Handanovic egyelőre tarta a 70% körüli teljesítményt, Gianluigi Buffon azonban az eddigi 11 bajnokiján 23 lövésből csak 15-öt hárított (65,2%).
Spanyolországban a Donnarumma felbukkanása miatt a Milannál parkolópályára kerülő, majd az Espanyolnak kölcsönadott Diego López a leghatékonyabb hálóőr, Németországban pedig a svájci Roman Bürki már 75,0%-ával első lehet.
Fejpárbajok
A tavaly az öt élbajnokság leghatékonyabb fejpárbajozójának bizonyuló Marcelo a Hannover kiesése után a Besiktasba igazolt, a második Joel Matip pedig a Liverpoolba kerülve alig keveredik légiharcba (összesen eddig csak 31-szer), így viszonylag új neveket találhatunk ennek a rangsornak a legjobbjai között is. Rögtön itt a Toulouse ifjú középhátvédje, a majd' 2 méteres Christopher Jullien, aki pályafutása első élvonalbeli szezonjában 58-szor ugrott fel az ellenfelekkel magas ívelésekért, és ezek közül 50-szer el is fejelte a labdát (86,2%), így messze a leghatékonyabb ebben a kategóriában (tavaly Marcelo 76,0%-kal bizonyult év végén a legjobbnak). Azt is megjegyezhetjük ugyanakkor, hogy szám szerint a legtöbb nyertes fejpárbajjal az Angers csapatkapitánya, a szenegáli Cheikh Ndoye rendelkezik (86/133=64,7%).
Az élbajnokságok mezőnyében a második leghatékonyabb fejpárbajozó a belga Jan Vertonghen, aki így már a második Premier League elsőséget biztosítja a Tottenhamnek. Honfitársa, Marouane Fellaini a Manchester United középpályáján már elmarad tőle, míg a tavaly 74,1%-kal összesített harmadik Virgil van Dijk most is ott van az élmezőnyben.
Szintén az állandóságot jelenti Mats Hummels jelenlegi összesített harmadik helye, aki tavaly még a Dortmund védőjeként volt a Bundesliga negyedikje ebben a kategóriában, de az Atlético Madrid uruguayi légiósa, Diego Godín is folyamatosan a spanyol élvonal elgjobbjai közé tartozik, mégha jelenleg a Costa Rica-i Celso Borges meg is előzi a Deportivo La Coruna színeiben.
A spanyol bajnokság sem a parázs légi csatákról híres, de még a Primera Divisiónnál is alacsonyabb hatékonyságot találhatunk a Serie A legjobbjai között, hiszen a Chievóban Ivan Radovanovic már 67,4%-kal a legjobb lehet és itt tud a leginkább egy támadó beékelődni a védekező játékosok közé, a Roma bosnyák égimeszelője, Edin Dzeko ugyanis eddigi 82 fejpárbajából 53-ban diadalmaskodott (64,6%).
Labdaszerzések
A labdaszerzések tekintetében annyit változtatunk korábbi módszerünkön, hogy ezúttal nem csak a szereléseket vesszük számba, hanem a megelőző labdaszerzéseket (interception) is egy kalap alá vesszük velük és sikeres közbelépésnek értékeljük, míg a sikertelen megmozdulások között továbbra is helyet kapnak a szabálytalansággal végződő belépők. Még ezek fényében is egészen kimagasló teljesítmény a Caen kötelékébe tartozó Damien Da Silva 91,5%-os mutatója, aki összesen 54-szer vette el a labdát az ellenfelektől (27 szerelés és 27 megelőzés), miközben mindössze 2-szer szabálytalankodott és 3-szor jutott át rajta a labda. Ehhez azért azt is hozzátehetjük, hogy Da Silva már tavaly novemberben is a szerelési rangsor élén állt, a szezon végén azonban nem fért már be az összegző listánkba, mert összes szerelési kísérleteinek száma nem érte el a mintánk kiválasztásához meghatározott 100-as alsó határt (72/80-nal, 90%-kal zárt).
Az összetett második helyén álló Rúben Vezo teljesítménye azért is érdekes, mert a Granada portugál légiósa a 62 labdaszerzését mindössze 684 perc alatt szorgoskodta össze, ezzel pedig az öt élbajnokság legaktívabb labdaszerzői között van (8,16/90 perc). Aki még ebben a tekintetben is megelőzi, az érdekes módon egy támadó, az Osasunában szereplő Álex Berenguer, aki 90 percre kalkulálva 8,64 labdát szerez meg az ellenfelektől, és mindezt ráadásul 80,7%-os hatékonysággal, de a legtöbb sikeres közbelépéssel büszkélkedő játékost, Ignacio Camachót is a spanyol élvonalban, mégpedig a Malagában találjuk, akinek 134 labdaszerzési kísérletéből 94 végződött sikerrel (70,1%)
A német, az angol és az olasz bajnokságban alacsonyabbak a labdaszerzési hatékonyság mutatói, az "augsburgi" görög hátvéd Konstantinos Stafylidis 79,5%-kal áll az élen a Bundesligában, a Premier League-ben a kategória korábbi "királya" N'Golo Kanté idén a Chelsea-ben 75,6%-os hatékonysággal termel, míg a Serie A-ban Daniele De Rossi 78,0%-kal az első két Udinese-játékos előtt.
Hosszú passzok
Korábban az átadások hatékonyságára nem tértünk ki, és az összes passz pontosságát most sem tartjuk érdemesnek bármiféle összevetésre, hiszen a precizitás túl nagy mértékben függ a passz típusától. Némileg használhatóbbnak tűnik tehát, ha csak a hosszú passzokra (legalább 25 yard, 22,86 m) szűkítjük a vizsgálódást (ha már a packing adatok sajnos nem terjedtek még el szélesebb körben). Talán némileg meglepetés, hogy a Premier League labdaszerző mutatóit is vezető N'Golo Kanté a hosszú passzok tekintetében az öt élbajnokság viszonylatában is a leghatékonyabb, hiszen 56 kísérletéből 49 ért célba (87,5), így egyelőre ebben is megelőzi például a világ legdrágább labdarúgójává avanzsáló Paul Pogbát (43/60=71,7%).
Mennyiségileg a legtöbb pontos hosszú labdát azonban Toni Kroos adta, aki 101-szer találta meg viszonylag távol lévő társait 117 kísérletből (86,3%), ezzel pedig messze a legjobb idevágó mutatóval rendelkezik a spanyol ligából, hiszen a mennyiségi szempontból második Javier Mascherano "csak" 64 jó hosszú passzal rendelkezik (88 kísérletből, 72,7% ), a második leghatékonyabb Steven N'Zonzi pedig a Sevillában 78,0%-kos hatékonyságával marad el a Real Madrid német légiósától.
Ha valamiféle érdekességképpen arra is kiváncsiak lennék, ki adta a öt élbajnokságban a legtöbb pontos passzt, akkor ismét Franciaországban kell keresnünk az éllovast, hiszen Thiago Motta 930 pontos átadást produkált eddig 11 bajnokiján, melyek közül 53 érte el a "hosszú passz" minősítéshez meghúzott 25 yardos határt. A Ligue 1 rangsorában a második helyen az éllovas OGC Nice elefántcsontparti örökmozgója, Jean Michael Seri áll, de a PSG idei stílusváltását jól jellemzi, hogy a liga négy leghatékonyabb hosszú passzolója között jelenleg három játékos is a fővárosiaktól kerül ki.
Hasonló mondható el a Bayern München megváltozott játékfelfogásáról is, a Bundesliga három legjobb passzolója ugyanis egyaránt a bajoroknál szerepel, bár a németországi első, Thiago Alcantara 74,7%-os pontossága az olasz éllovas, Wesley Hoedt idevágó statisztikájánál (77,5%) is alacsonyabb.
Cselek
A sikeres cselek mennyiségét tekintve megint csak Wilfried Zaha állna az élen, ám akárcsak tavaly, a Crystal Palace elefántcsontparti születésű angol játékosa idén is rengeteg elrontott cselkísérletet is elkönyvel (49/77=63,6%). Ezért aztán érdemesebb a francia Guingamp-ból Yannis Salibur 78,9%-os hatékonyságát kiemelnünk, vagy talán még inkább a Saint-Étienne-ből a Bastiának kölcsönadott Allan Saint-Maximint, aki amellett, hogy a második legtöbb próbálkozás fűződik a nevéhez, még kiemelkedő eredményességgel is jött ki az egy-egyezéseiből.
Vele holtversenyben, 76,7%-os hatékonysággal áll a Las Palmas saját nevelésű játékosa, Dani Castellano, ám ő fele annyi cselkísérletének a háromnegyedében bizonyult sikeresnek, ezzel is megelőzi azonban egyelőre a Real Madridból Mateo Kovacevicet és a Barcelonából Neymart.
Zaha kihagyásával Angliában egy egykori Barcelona-nevelés, Adama Traoré a leghatékonyabban cselező az újonc Middlesbrough-ból, a tavalyi összesített harmadik Willian csak 65,4%-on áll jelenleg, csapattársa, Eden Hazard viszont most is ott van a legjobbak között ebben a kategóriában.
Az előző szezon összesített másodikja, Ousmane Dembélé a cselezésre a legkevesebb teret engedő Bundesligábában alaposan visszaesett (34/66=51,5%), így a RB Leipzig guineai középpálysa Naby Keita a leghatékonyabb Németországban, megelőzve a passzok mellett ebből a szempontból is jeleskedő Thiago Alcantarát.
Az előző szezon legjobbja, Piotr Zielinski a Napoliban sokkal kevesebb szerepet kap, mint az Empoliban, így nem került fel a listánkra, hanem az Udinese argentin légiósa Rodrigo De Paul a leghatékonyabb Olaszországban egy másik spanyol ligából érkező honfitársa, Éver Banega előtt, az állandóságot pedig Giacomo Bonaventura jelenti a Serie A dobogóján.
Lövések
A hatékonysági mutatók közül talán a támadók lövési hatékonysága a legelterjedtebb statisztika conversion rate megjelölés alatt, amiben ráadásul most egy egészen kimagasló értéket is találhatunk. A Lyon helyi hőse, Alexandre Lacazette ugyanis ebben a szezonban 26 lövéséből 10-szer betalált, a 38,5%-os hatékonyság pedig bőségesen magasabb nem csak a mostani vetélytársaknál és az előző szezon legjobbjainal, de a tavaly novemberben vezető statisztikáknál is.
A második helyen található Pierre-Emerick Aubameyang 35,5%-os mutatója szintén nagyon magas, a vele együtt a Bundesligában, a Herthánál szereplő Vedad Ibisevic már messze elmarad tőle, de egyébként a negyedik legjobb conversion rate is a német bajnokságból, a kölni Anthony Modeste részéről érkezik, miközben az előző szezon legjobbja, Javier Hernández eddig csak 17 lövéssel próbálkozott, így nem került fel a listánkra, bár az abból szerzett öt gólja most is jónak mondható, 29,4%-os conversion rate-et jelent.
Hasonló a helyzet a tavaly végül dobogós Carlos Baccával Olaszországban, akinek eddigi 6/20-as, 30%-os mérlege kifejezetten jónak mondható, mivel azonban próbálkozásai száma éppen a meghúzott határunk alatt marad, a Serie A leghatékonyabb góllövője némileg meglepetésre a Palermo macedón légiósa Ilija Nestorovski 12 foruduló után.
A spanyol ligában tavaly novemberben is egy meglepetésember vezetett, akkor Imanol Agirretxe, idén pedig csapattársa, a brazil Willian José nyújt nagyon hatékony teljesítményt az ellenfelek kapuja előtt, de a Celta Vigóból a spanyol válogatott keretbe is behívott Iago Aspas rajta is túltesz, hiszen 21 eddigi lövéséből 6 talált utat a hálóba. A Barcelonában serényen termelő Luis Suárez és az Atléticóban szorgoskodó Antoine Griezmann most is ott van a legjobbak között, és az ő esetükben azért az is valószínűbb, hogy a szezon végén is ott lesznek, miközben a liga tavalyi legjobbjának, Karim Benzemának azért még össze kell szednie magát (jelenleg 4/21=16,7%), ha fel akar zárkózni.
Franciaországban Lacazette mögött Mario Balotelli áll a második helyen a lövési hatékonyságban, de a 26,1%-a így is jobb, mint a Premier League éllovasának, Sadio Manénak az idevágó mutatója. A Liverpool szenegáli csatára mögött Diego Costa és Romelu Lukaku áll, és ha némileg gyengébb conversion rate-tel is, de Eden Hazard itt is felfért a bajnokság lejgobbjai közé.
